Hegyek ölelésében - 2. rész

A lengyel kalandok még nem értek véget az előző bejegyzéssel (ha még nem olvastad, akkor itt megteheted), ugyanis végrevalahára meghoztam nektek a folytatást - így egy hónap után. Bocsi. Úgy döntöttem most nem írok egy hasonló bevezetőt, mint legutóbb, hiszen amit az első részhez ítam az ide is tökéletesen passzol. Nah de vágjunk is bele, hiszen a nyaralás második fele is rengeteg élményt tartogatott.

5. nap Egy kis lazulás sohasem árt!

Egy olyen nap is kellett, amikor nincs eltervezve semmi, alhatunk sokáig, közösen főzőcskézünk, pihenünk, társasozunk stb. Nah jó, azért nem csak ennyi volt az egész napi program, mert reggeli (egy igen késői reggeli) után megtudakoltuk a közeli információs irodában (itt már visszatérő vendégek voltunk), hogy tudunk eljutni Morski Oko-ba, mikor mivel érdemes menni, mire lehet számítani stb. Ezen kívül megvettük hazafelé a Krakkóba szóló buszjegyünket, vásároltunk pár apróságot, megnéztük hol van a fürdő, milyen árak vannak, majd pedig visszatértünk kis lakunkba. Nagyjából ez történt egész nap. Vagyis várjatok! Este lementünk a városba kicsit sétálni és beültünk egy hagyományos kis lengyel étterembe vacsizni. Megkóstoltuk a tradícionális lengyel savanyú levest, eredeti nevén Zureket (itt egy recept), ami a kedvenc lengyel ételem lett. Alapból nagyon szeretem a leveseket és jó volt egy új ízt kipróbálni. Volt benne kolbász karika (a lengyel kolbász és hurka is nagyon finom!), bacon kocka és főtt tojás szelet, az alapját pedig egy rozskenyérből készült kovászlé adta (a receptek borecettel írják, de ez így, kovásszal az igazi). Ezt mindenképp meg kell kóstolnotok ha arra jártok, tényleg isteni.

saját fotók: templom és fordított ház Zakopánéban

6. nap Morski Oko, a rejtett csoda

Morski Oko-s kalandunk elég viccesen kezdődött. Jó korán keltünk, mert az javasolták 7 óra körül induljunk el a busszal. Mi úgy értelmeztük, hogy 3 órás út visz minket a nemzeti parkhoz. Hát nem. Kemény 25 perc volt. Út közben hallgattuk ... akarom mondani barátom hallgatta a csodás helyi lengyel rádiót, míg én a saját zenéimet élveztem. De hát így jár az, aki nem rakja el a fülhallgatóját. Szóval 8 óra körül meg is érkeztünk és nem fogjátok elhinni de a nemzeti parkba ahol ez a csodálatosan gyönyörű tó fekszik kemény 5 zlotyi volt a belépő, ami nagyjából 350 Ft-nak felel meg. Nem hittem a szememnek. Miután beléptünk a park kapuján egy körülbelül 2-2,5 órás séta várt ránk, ugyanis a tó 9 km-re volt a bejárattól. Lehetett volna lovas kocsival is menni, de 1. az nem áll meg nekem út közben, hogy fotózzak, 2. szegény lovak. Most őszintén nem számít állatkínzásnak az, hogy a lovakat (2 ló / lovaskocsi ami olyan 15 főt biztos szállított) nyitástól zárásig dolgoztatják, mert a lusta turisták nem képesek gyalogolni? Én nagyon sajnáltam őket. 

saját fotók: Morski Oko

Maga a séta egyáltalán nem volt megterhelő (nagyon kényelmes cipő és egy egyszerűbb túraöltözet ajánlott), mert nem meredek földúton sétáltunk, hanem egy gyenge emelkedős aszfaltos úton. Voltak rövidített túraútvonalak is, azok már nehezebben járhatók, de szerintem tényleg nem kell tőle megijedni. A cél, ez a csodás tengerszem tó kárpótol mindenért. Nagyon tiszta a vize, olyan, mint egy kis tengeröböl. Egy kis okoskodás, csak hogy tanuljatok is valamit ebből a bejegyzésből. Tehát. "Ezek a tavak kivétel nélkül a jégkorszak utáni időkben alakultak ki, amikor a felmelegedés hatására, a gleccserek megindultak a hegységek oldalain. A hatalmas tömegű és mennyiségű jég akkor fejti ki a legdrasztikusabb hatását, amikor a hegységen belül lankásabb területekre érve lelassul. Ilyenkor a jégtömeg nyomása alatt a kőzetbe vájt mélyedés jön létre. Ezeket kárfülkéknek nevezzük. A kárfülke mélysége függ a jég össztömegétől, és a kőzet puhaságától. Minél puhább az alapkőzet, és minél nagyobb a felette elhelyezkedő tömeg, annál mélyebb lesz. Ezek lesznek a későbbiekben a tengerszemek medrei. A kárfülke addig mélyül, amíg a jég tömege növekszik fölötte. A jég olvadása közben már nem mélyül tovább. Amikor a jég már teljesen elolvad, gyönyörű kristálytiszta vizű tó marad a helyén (forrás)." Remélem most már okosak lettetek. :) A tavat amúgy körbe lehet sétálni (ha nem volt elég a 9 km, ami a visszafelé úttal 18 km-ré egészül ki), amit úgy gondolom megint kár kihagyni. Érdemes keresni egy kis szabad sziklát, leülni oda, megkajálni és csak csodálni ezt a gyönyörűséget. Megunhatatlan. 

saját fotók

7. nap Fürdő

A mai nap elég hideg és esős volt, de mivel amúgyis azt terveztük, hogy elmegyünk a helyi aquaparkba nem bántuk. Essen, ha esni akar, mi úgyis fedett helyen leszünk. Gondoltuk ez a program kitölti az egész napunkat, nem is gondolkodtunk a 2 és fél órás belépőn, megvettük az egész naposat. Hát kár volt. Zsúfolt volt, mindenhol kisgyerekek ugráltak, fröcsköltek, a csúszdákhoz se lehetett hozzáférni mert a gyerekek kilométeres sorokban várakoztak, ráadásul én fáztam. Ahhoz képest, hogy elvileg geotermikus energiával fűtik a vizet elég hűvös volt. A szaunát inkább barátom használta, én nem nagyon szeretem, de azzal amúgy semmi probléma nem volt, többféle közül is lehetett választani. A csúszdából nm volt nagy választék, a fele 1 méteres mélységű medencébe vezetett, ami szerintem egy felnőtt számára kissé balesetveszélyes. Pár óra után meg is untuk és inkább távoztunk. Nekem még az se tetszett (azon kívül, hogy méregdrága volt), hogy az öltözők koedukáltak voltak, a hajszárító pedig a pénztárnál volt. Konkrétan mire kiértél felöltözve a hajadtól a ruhád ismét csurom víz volt, a hajszárító pedig semmit sem szárított. Ez a "vizikomplexum" abszolút nem érte meg az árát, sokkal nagyobbra számítottam, és sokkal jobbra. Nem baj, legközelebb tudjuk mit kell kihagyni. 

Mivel a fürdőről nem készítettünk fotót, gondoltam hozok nektek képet egy helyi szoborról illetve a főutcáról

A fürdő után ettünk egy zapiekankat, ami egy lengyel melegszendvics. Különlegessége abban rejlik, hogy tejszínes gombás feltét van rajta. Ez tipikusan egy olyan kaja, amit a legtöbb helyen olcsón meg tudsz venni, akár út közben is megeheted, nagyon finom és szerintem laktató is. Miután ezt megettük felmentünk a szállásra, pihentünk kicsit, majd még utoljára elmentünk a főutcába enni egy Zureket és egy nagyon finom gyümölcsös-habos gofrit. A gofri is kihagyhatatlan. Minden sarkon találni egy gofrist és nagyon finom. Nekem ez a tejszínhabos-gyümölcsös változat a kedvencem, mostantól ha tehetem itthon is így fogom enni a megszokott csokiöntet helyett. 

Ilyen volt a teraszunkról nézve a hegy, amit esős időben a felhők úgy eltakartak, hogy alig lehetett azt látni. 

Ez pedig a városba vezető útról fotóztam, ekkor már kezdett szakadozni a felhőzet. Gyönyörű látvány. Komolyan már csak ezért sem bántam, hogy felhős-esős idő volt. Amikor tiszta volt az ég kevésbé tetszett a kilátás, mint így felhősen.

8. nap Úton hazafelé

Ez a legkevésbé izgalmas része a nyaralásnak. Az egész nap utazással telt, nincs is nagyon mit mesélni. DE pont ezen a napon volt dupla szivárvány, amit kisebb nagyobb sikerrel le tudtam fotózni.

Buszon keresztül készült fotók. Sajnos nem látszik, hogy a szivárvány dupla volt és egy teljes félkört leírt. Gyönyörű volt.

Ennyi volt a mi kis lengyel kalandunk. Nagyon szép tájakat láttunk, sokat kirándultunk, finomakat ettünk és nem utolsó sorban pedig nagyon jól éreztük magunkat. Én mindenképp vissza szeretnék még térni Lengyelországba, elsősorban Krakkóba, amire sajnos csak kevés időnk jutott. Teljes szívemből ajánlom nektek ezt az országot, remek lehetőségek vannak, szebbnél szebb tájak és friss hegyi levegő. A tüdőnek is jár a felfrissülés.

Remélem tetszett a beszámoló, ne haragudjatok, hogy ennyi ideig kellett várni a második részre, de ez most így alakult. Ha további képeket szeretnétek látni, Instagramon találtok még sokat! Remélem mindenkinek jól telt a nyár és sok új élménnyel gazdagodtatok.